2018. március 11., vasárnap

hosszú koherens szövegek melódiáján
átfut mint szerelvény a viadukton
pedig eltelik a rövid szöveg
is, és eltelnek az éjszaka rémalakjai
és eltelnek mint svédasztalos bálon a vad ösztönök

néha elég egy-egy mondat
próbáltam kinyitni, kifeszegetni
minden idom és minden idol ködbe vész
és harang-mód ül a csend fölöttünk
a gondolni nem akarás szilenciuma

a tört törpe ragasztani igyekezett
mindenség fehér porcelánján
pulzáló vörös ecsetvonás
dobd el, vesd el a homokba
hogy belőle egy újabb kihajtson

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése