2017. október 1., vasárnap

#8 Hellboy

Látványvilágon így nem esett még meg a szívem - mert valljuk be, a képregények történetét úgysem két (három?) mozifilm fogja elénk rángatni a sutból.

Del Toro filmjei nekem bűnös élvezetet jelentenek (büszkén vállalom, hogy szerintem még a Bíborhegy sem volt annyira borzalmasan rossz), ezért talán ez a legkommerszebb pályamű a listán. Ha összevetem az Alatristével, az talán jobb film, ha önmagában vesszük, de itt most mást vizsgálunk: a filmvásznat betöltő látványt.

Csak vizuális hatásért film még nem nyerte el a tetszésem, így szükség van arra, hogy a színészek jól valósítsák meg ezeket a karaktereket, a sztori pedig pörögjön. Közben megnéztem, és a 2009-es látványpornó Avatar bizony eltűnt az imdb toplistáról - úgy tűnik, változik a közízlés.

Látvány itt pedig van. Mexikói barátunk sokat kísérletezik azzal, hogy tompán visszataszító, groteszk képeket alkosson más filmjeiben is, és ehhez nem is lehetne jobb kútfőt választani a Mignola-képregényeknél. A Hellboy-sorozat első darabja pedig egy H. P. Lovecraft-nak ajánlással kezdődik, és ahogy tanult barátom, Szijjártó "3cs3tp3t3r" Péter nyilatkozta, itt a kör be is zárult - ahogy Mignola a képregény lapjain, úgy Del Toro a filmvásznon jeleníti meg ezt az érdeklődésemhez közel álló világot.

A film persze képtelen eljutni oda a történetben, ahová a képregények - ez nem is lehet reális célja. Így a saját keretei/korlátai között nyúl ezekhez a vizuális elemekhez - de kellően ügyesen teszi ahhoz, hogy egy nyolcadik helyet megérjen. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése