2014. március 12., szerda

második öszintevers

zsák a homlokra arcra fejre
kitöltse, mit üres csarnok
háló ki nem töm, párna langy öle
lelked ritmusa, édes
málló kapáló elálló lábad görcs gyöke
odagyűlő virágzó rét

nevetni gyűltünk csélcsap madarak
bánni mosolyt, elmosó most szürke ég
szeglete ajkak várárka serdülő szín mosoly ócskaság
test csap a tóba kiált kiálló darabok, kín
hogy nem lát nem ízlel

és végtag végtaggal szív a szívvel
tagadás tagadással

mosom mit mossak víztelen éjjel
kéj-bánat mit mossak szemtelen széjjel
kell nekem nem kell fehéritett álom-itatta
vég bú ha enyém nem más meg ne kapja

szél párnáin felleg-víz a rétre
gyűlő kiáltana szív a szívvel
bűn a bűnnel kapkod és karmol
ki nem tör, meg nem tör kis virágos réten
mániák gyűlnek volt elbeszélések
lecsukódnak az oly éltető rések

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése