2012. március 31., szombat

én vagyok a rák
a rák aki rág
a rág aki árkot
az árk aki rákot
én vagyok a rák

én vagyok a szent
aki idelent
rágja a körmöt
nézem ökörmöt
én vagyok a rák

én vagyok a rág
a rág aki rák
aki vesz, ha belepusztul
rágok rákot rútul
én vagyok a rák

a szent meg megrútul
nem utcául, sem útul
nem utál már, ha vesz
erem hideg eresz
a rák én vagyok

én vagyok a rák
a rák, aki vág
kivág és kivágják
mint az élet fáját
a rák mi vagyunk

2012. március 28., szerda

tea

kever kerít önt
forró abroncsok alakjai
tornáznak orrnyergen
izzatag izzadás.
szűrök és öntök, ürítek
és nem mer ordítani
bennem a mennybéli szájpadlás

koszos furcsa képek
egy madárka áthatol
szaglóhámom atoll
benne ezer jóbarát
sok kis algahal szimatol

kit érdeklek immár.
komposzt és felleg vagyok.
ajtóm sarkán kilehelek
két tompa illatot.
Az én szempontomból (bizonyos, emberi keretek között) nem a megvalósítás, hanem az eredetiség az, ami számít. Belemászni a részletekbe, hatásokat és ellenhatásokat és ezek ütközőzónáit megteremteni, politikát, intrikát, a szöveg érzékekbe kapaszkodó indáit. Ha az eredetiséget belehelyezed egy szürke környezetbe, nem lesz többé eredeti. Legyen összefércelt, legyen szétszórt, de legyen az, amit te akarsz, és ne az, amit már leírtak előtted.
Ezért nem tudok dűlőre jutni a legtöbb modern művészettel sem (és ez most bivalynagy hipszterségnek hangzik így leírva, de értsük jól és jó lesz az). Ezért ágálok a fanfiction, mint az önkifejezés formája ellen. Ha már merész vagy, és elindulsz a lejtőn lefelé, juss el odáig, hogy merd vállalni a saját merészségedet, és ne bújj álcák mögé (nem egy szépirodalmi álca vagy alteregó, hanem egy hamis díszlet mögé).

2012. március 22., csütörtök

4000 hits

ami esetünkben egy kerek szám, és semmi több.
Másszatok át ide és nézzétek meg, hogy nem csak csujjogatós-búsulós verset hanem komédiásprózát is tudok kifejteni magamból.

2012. március 15., csütörtök

ahogy a napfény kiszárad
kibújnak az oduból a kések

ahogy a napfény kiszárad
el-elmúlnak a fejtörések

leszáll a setét, a napfény kiszárad
kútból csináljunk szívószálat

ahogy kiszárad a nap kútja, immár
setétbe bújnak megint a kések

ahogy kúszik az este búvárja,
tört fénycserepeken szenvedések

szenvedélyek, szenvedések,
elkezdődnek a fejtörések

ahogy a napfény kiszárad,
nyomában visszhangzik egy érsek

2012. március 14., szerda

Ma láttam Petőfit

a járdán ment d&g napszemüvegben
és adidas nadrágban. borotvált volt bajszát kivéve.
ment, ment a kossuth térre.

ma láttam Petőfit, az ájfónján
vadul nyomkodta a gombokat,
úgy kell higgyem, verset írt.
felzselézett haját néha megvakarta.

asszimilált pofa. fülébe zúg a dubstep.
farmerja zsebében tízezresek.
ma láttam Petőfit, de ő elfelejtett
köszönni. nem voltunk esélyesek.

2012. március 9., péntek

2012. március 8., csütörtök

Tényleg a művészfilmbe illő díszletek hozzák meg az érdeklődést?
Tényleg a lesimított élek óvják meg az életünket?
Tényleg marad kérdés megválaszolatlan?

2012. március 2., péntek

sötét

ahogy a vízen járok
elalszik a tenger

ahol a vízen járok
kerek szemekkel

se állat, se ember